Megvolt az első kicsit több, mint margitszigeti táv, aki rendszeresen futott ott, annak szerintem az 5,3 km örökre beleégett az izmaiba, és referenciapont lett. Az átlagidőm hagyjuk, de innen legalább nagy a fejlődési potenciál 😀
Elborítanak a teendők
ahelyett viszont, hogy a lovak közé csapnék, leülök írogatni. Tervben volt a gyerek (A.) meglevegőztetése direkt a vásárlásból hazafele jövet egy játszótéren, de annyira kellett pisilnem (mint mostanában amúgy is mindig), hogy gondoltam, előbb hazaugrunk, megeszik egy joghurtot, amiért már nagyon fájt a szíve, és onnan vesszük az irányt egy másik játszó irányába. Persze itthon már semmi húzásom nem volt újra öltözködni, és kivinni, ennek este meglesz a böjtje. És azóta sem pisiltem. A férjem (C.) tegnap elutazott egy hétre biciklizni Madeirára, két saroknyira szállt meg Funchalban attól a helytől, ahol anno mi is nyaraltunk pár éve, mondta is, hogy furcsa megint ott lenni a környéken. A lelkemre kötötte, hogy tartsam bent a babát, amíg visszajön. Tekintve, hogy senkit sem tudok megkérni, hogy figyeljen A.-ra, ha mégis szülnöm kellene, plusz ez most még jócskán koraszülés lenne, irtó nagy szívás lenne, ha korábban érkezne a baba. Éjjel egyébként azt álmodtam, hogy elvetéltem, borza...
Gratula, szuper vagy! En pont ma voltam a Szigeten, es buszke vagyok ra, hogy lefutottam egy kort 😁
VálaszTörlésLegyél is! :)
Törlésdejóóó vagy! én most 4,5-nél tartok a két gyereket tartalmazó futóbabkocsival együtt. :D (és majd belepusztulok a végén.)
VálaszTörlésDe hát az alsó hangon 25 kg gyerek plusz a babakocsi súlya, az rettenetes nehezítés! Elhiszem, ha kész vagy a végén. A gyerekek élvezik a túrát? Nekem az is nehéznek tűnik, hogy a karod, amivel tolod a kocsit, kényszertartásban van, nem mozoghat szabadon. Én mondjuk nem szeretek semmit fogni kézben.
Törlés