Megvolt az első kicsit több, mint margitszigeti táv, aki rendszeresen futott ott, annak szerintem az 5,3 km örökre beleégett az izmaiba, és referenciapont lett. Az átlagidőm hagyjuk, de innen legalább nagy a fejlődési potenciál 😀
Mimiről
Furcsa nekem egy betűvel utalni a szeretteimre, úgyhogy kapnak alternatív nevet a férjemet kivéve. A kisfiam egyébként saját magát nevezte el Andónak, őt szoktuk mi is így hívni. Megpróbálok Mimiről a saját jogán írni, és nem csak összehasonlításban, de hát csak két gyereknyi tapasztalatom van. A születése előtt többször felmerült bennem, hogy fogom-e annyira szeretni, mint Andót. Hülyeség, de nem csak az én fejemben fordul meg, hogy lesz-e az új gyerek számára elég hely az ember szívében. Lett, rögtön miután kipottyant belőlem, ennél még Andóval is hosszabb összeszokásra volt szükséges. Sokkal simábban indult a kapcsolatunk azáltal, hogy tudtam szoptatni kezdettől fogva. A rutin is adott magabiztosságot, hogy melyik végénél kell megfogni egy gyereket, összességében pedig türelmesebb vagyok vele, mint első gyerekes anyukaként voltam a bátyjával. Furcsa, hogy már pár hetes babaként is lehet néhány személyiségjegyet sejteni. A férjem megfogalmazásában Andón már korán lehetett látni,...
Gratula, szuper vagy! En pont ma voltam a Szigeten, es buszke vagyok ra, hogy lefutottam egy kort 😁
VálaszTörlésLegyél is! :)
Törlésdejóóó vagy! én most 4,5-nél tartok a két gyereket tartalmazó futóbabkocsival együtt. :D (és majd belepusztulok a végén.)
VálaszTörlésDe hát az alsó hangon 25 kg gyerek plusz a babakocsi súlya, az rettenetes nehezítés! Elhiszem, ha kész vagy a végén. A gyerekek élvezik a túrát? Nekem az is nehéznek tűnik, hogy a karod, amivel tolod a kocsit, kényszertartásban van, nem mozoghat szabadon. Én mondjuk nem szeretek semmit fogni kézben.
Törlés