The Wonder

Only in this country would anyone burn water. 

Ömlengek egy kicsit erről a könyvről, amit a napokban fejeztem be. 

Írtam néhány hete, hogy kell Írország címkével olvasnom, és Cickafark Anna ajánlott egy szimpi könyvet, amit ugyan felvettem a nagyon hosszú várólistámra, de választani most nem tudtam, mert nem tesz ki 100 oldalt - ami a kihívás feltétele, hülye szabály, de ez van.

Így szereztem be Emma Donoghue könyvét, mert tőle már olvastam két jót, és a neve elég erős ajánlás. Röviden összefoglalva arról szól, hogy egy 11 éves kislány négy hónapja nem vesz magához napi pár kanál vízen kívül semmit, mégis él és virul. Már mozgolódnak egyházi és orvosi berkekben, hogy validálható-e csodaként a dolog, vagy csalás áll mögötte, amit a lány családja tervelt ki. Két nővér, egy egyházi és egy Nightingale-tanítvány két hétig éjjel-nappal figyeli a lányt a családja körében, hogy leleplezzék, ha van mit. 

Szerintem nem annyira izgalmas első olvasatra a fülszövege, a varázsa abban áll, ahogy a kirendelt angol nővér szemén keresztül megfigyeljük az íreket, a furcsaságaikat, akad sűrűn clash of cultures, amin a racionális beállítottságú nővér jobb esetben a szemét forgatja (fairies!), rosszabb esetben megszégyenül. Nagyon érdekesen ábrázolja a  katolikus hit bigottságig való megélését egyéni és csoportos szinten, az írott betűhöz való ragaszkodást akár egy kislány élete árán is, a szülői felelősséget. Az elszállt falusi orvosról nem is beszélve, aki nemhogy az éhezés jeleit nem ismeri fel, de a testi leromlást egy rendszerszintű, hüllővé válással azonosítja. A nővér frusztráltságát is tök jól ábrázolja, kvázi meg van kötve a keze, hogy mit tehet és mit nem, leginkább semmit, amitől legtöbször üvöltene kétségbeesésében. 

Nem lövöm le a végkifejletet, nekem nagyon tetszett, és biztosan akarok még Donoghue-tól olvasni. 

Florence Nightingale-re is többször utalnak, nekem ez azért érdekes, mert olvastam egy jamaicai származású nővér memoárját, a Wonderful Adventerures of Mrs. Seacole in Many Lands-t, aki kerek perec leírja, hogy bár hatalmas szükség volt segítő kezekre a krími háborúban, Mrs. Seacole-t hivatalos iskolai végzettség nélkül elutasította a híres nővér. Bár ő így is kitaposta az útját a háború közepébe, de ez már egy másik történet.