November 20.

Literszámra iszom a különféle karácsonyi ihletésű aromás teát, mióta beköszöntött a hideg idő, kivételesen C. is belekóstol, pedig ő alapvetően a gyömbér-kurkuma és menta vonalon mozog. Múlt héten vettem spekulatiusost, legutóbb pedig forralt bor aromásat - ezt még nem bontottam meg. Segítenek, hogy összehozzam a napi kb. két liter folyadékot.

Ledobta az agyam az ékszíjat a mai játszókörön és elég rossz szájízzel jöttem el. Eleve három anyukával/gyerekkel kevesebb jött ma, a csoportvezetővel együtt voltunk öten, elég kevesen. Én voltam az ötödik kerék, aki semmilyen beszélgetésbe nem kapcsolódott be. Nem erősségem magyar nyelvterületen sem kvázi idegenekkel csak úgy csacsogni, németül pedig még kevésbé oldódom. Tudom, hogy kellene, meg introvertáltság ide vagy oda, muszáj nyitni mások fele, de nehéz, belül meg gyötrődöm, hogy egyedül vagyok. Aztán az egyik anyuka, aki eddig tök szimpatikus volt, az egészségügyhöz kanyarodott az oltás témakörén keresztül, talán az ő anyukája kapott influenza elleni oltást, amit nem viselt jól. És erre kifejtette, hogy az oltóanyag tiszta méreg - itt a csoportvezető is vágott egy grimaszt -, meg hogy inkább egész évben az immunrendszer erősítésén kellene inkább dolgoznia az embernek, joghurtot és minden mást saját kezüleg készítenie, stb. Aztán felháborodva mesélte, hogy a férjének nem ajánlott egy orvos automatikusan probiotikumot az antibiotikumos kúra mellé, a többi anyuka meg beszállt a beszélgetésbe, hogy így a gyógyszeripar meg úgy, meg biztos megadott kvóta szerint írják fel a gyógyszert a háziorvosok. Ja, és reggeli közben a fent említett anyuka kifejtette, hogy naponta 2-3-szor egészséges kakálni, a másik meg erre elmesélte a középső lánya küzdelmét a székrekedéssel. 

Egy adott ponton felmerült bennem, hogy csupán informatívan elmesélem, hogy is van a receptfelírás a praxisban, mi mindent nem engednek meg központilag, meg egyáltalán, megkérdem az oltásellenes anyukát, hogy vajon a gyerekeinek se adatta-e be a kötelező oltásokat, esetleg az agyhártyagyulladás ellenit, mert méreg? Hogy jobb-e az, ha meninokokkus b típusa órákon belül elviszi a gyerekét? Tényleg indulat meg kivagyiság nélkül szálltam volna be a beszélgetésbe, de nem akartam a népharag össztüzébe kerülni. Meg legyen oltásellenes, sokan vannak rajta kívül, az is világos, hogy vannak jó és rosszabb orvosok, mint ahogy minden szakmában vannak jó és kevésbé jó szakemberek. Dicséretes, ha van annyi ideje és húzása, hogy saját maga oltsa a joghurtot, én egyszer próbáltam sk. kókuszjoghurtot készíteni, és nem sikerült. Meg tuningolja az immunrendszerét, ahogy akarja, de összességében sok volt ez így, ufónak éreztem magam közöttük, C. meg nyugtázta ezt azzal, hogy persze, hogy nem tudok elvegyülni, ha abszolút nem az én közegem. 

Amúgy is nehéz napunk volt, A. napok óta sikít fejhangon, legtöbbször jókedvében, csak úgy próbálgatja  a hangját, de ma minden ellenkezését megtoldotta ilyen dobhártyaszaggató koloratúrszopránnal, még a férjem szeme is rángott tőle, pedig ő sokkal türelmesebb. És basszus, nem tudjuk lefaragni a 45 perces esti altatásokat, pedig ha valamikor, ma tényleg reggeltől estig adott volt egy ideálisabb estéhez. Megtanultam a gyereknevelés kapcsán, hogy mindig, minden változik, ez sem fog így maradni, de nehéz benne lenni most épp.