Nem mondom, hogy nincs élet blogolás nélkül, de néha hiányzik kiírni gondolatokat és eseményeket magamból. Viszont időm és főleg energiám nincs szabatos fogalmazásokra, így megpróbálok karcolatszerűen írogatni, annyit, amennyi a nyúlfarknyi énidőmbe nap végén belefér.
Például elmondom, hogy egész áprilisban egy, azaz egy könyvet olvastam. Igaz, hogy az egy nagyon hosszú cli-fi volt, Schätzingtől a Raj, de jóval többet terveztem eredetileg, buktam több kihívást, többek közt a sajátom is. Belekezdtem két másik könyvbe, de esélyem sem sem volt velük haladni. Ma este két hónap után újra elővettem a befektetésekről szóló könyvem, amit több, mint két éve vettem. Aztán elolvastam még hónap végén májusba átnyúlóan A negyedik majmot angolul, teljesen beteg a sztori, az Undoctored Adam Kaytől meg olyan so-so élmény volt. Ted Chianggal viszont nagyon egymásra találtunk, már néhány novellája után azt éreztem, hogy sokat akarok még tőle olvasni.
A következő epizódokban beszámolok arról, hogy nem szeretem az ortopédiai vizsgálatokat kivitelezni, hogy tegezem a főnököm és a főorvosaim, és hogy életem leggyorsabb félmaratonját futottam nemrég versenyen, mégis úgy jöttem el onnan, hogy elégedetlen voltam.

De jo, hogy irtal, varjuk a sztorikat! 😘
VálaszTörlésKöszi, igyekszem :)
Törlés