sós szél

El vagyok kényeztetve, mert nem kell főznöm! Ugyan szeretek, de sokszor kényelmetlen kötelesség, amibe a férjem sem szokott nagyon beszállni, ha választhatnék magamnak otthonra segítő két kezet, akkor azt a főzéshez fognám be. 

Andónak pedig valóságos darut eszkábált a nagyapja a kertbe, még tükröt is csavarozott a jármű elejére. Azért halkan megjegyzem, mert én már csak ilyen undok vagyok, hogy apósom sajnos nem hagyott fel azzal az idegesítő szokásával, hogy a szoba másik végéből is magára akarja vonni az unokái figyelmét, nevükön szólongatja őket, integet és énekel nekik. A férjem szerint ez három éve sokkal intenzívebb volt, az már neki is sok volt, ahogy a hátamon hordozott gyerek körül dongott, egyfolytában duruzsolva neki, bújócskázva vele, én meg haladtam volna a vásárlással a boltokban. 

Végre ma már családilag kimozdultunk, most, hogy Mimi jobban van. Elmentünk az óceánpartra, ami kezdetben kínlódás volt, mert Andó megmakacsolta magát, és végignyafogta az a rövid utat, amíg felcaplattunk egy dombra, hogy felülről lássuk, ahogy a tengervíz találkozik a Bío Bío*-val, a folyóval.

De amikor lementünk a partra, akkor minden fáradtságát elfújták, nagyon élte a homokban rohangálást, engem meg ijesztgetett egy csúszós sziklára mászkálással, amitől el kellett tiltani végül, mielőtt csonttörés lenne a vége. Mióta itt vagyunk rosszul tűri a visszautasítást, ha nemet hall egy kérésére, csípőből rossz kedve lesz, és kéri, hogy nyugtassam meg, vagy odacsap nekem. Próbálom kihangosítani az érzéseit, és megfogalmazni a frusztrációját, bár belül nyelnem kell egyet, hogy az eddig nem verekedős gyerekemnek könnyen eljár a keze.  

Finom sós illatú lett a kezem a széltől, ami nagyon erősen fújt, a kirándulás végére.  


*A bío mapundungun, az őslakos mapuche indiánok nyelvén folyót jelent, a szó megduplázása pedig a méretét hívatott kifjezeni, a bío bío igy nagy folyót jelent.  

Megjegyzések