Azok a haszonleső keselyűk emberek, akik 40-75 ezerért kínálnak molyon (meg gondolom más felületeken is) Krasznahorkai-köteteket, azok amúgy mit gondolnak? Hogy nem fogják pillanatokon belül újranyomni a szerző életművét?
Én sem olvastam sajnos tőle még semmit, tavaly terveztem a Sátántanagót, de aztán nem jutott rá időm. És ha majd valamikor időt kerítek rá, a DIA-ról fogom olvasni.
Belőlem mondjuk hiányzik mindenféle üzleti érzék. Amikor egyetemi éveim alatt a Nyugati előtt megvettem ötszáz forintért a Terézanyut használtan, majd ugyanennyiért adtam el molyon egy fiúnak, csodálkozva kérdezte, hogy miért adom ilyen olcsón. Én meg azon lepődtem meg, hogy kérhettem volna többet is, de eszembe se jutott. Vagy amikor gyesről visszatérve két éve egymás után kétszer is megkérdezték interjún mennyi a bérigényem, nagy naivan azt mondtam, hogy az állami tabella alapján meg van határozva, nem? Mondjuk honnan tudtam volna, hogy lehet szabadon asszociálni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése