Mire este lesz elmegy mindentől a kedvem, és csak be akarok kucorodni az ágyba egy könyvvel.

Napközben pedig zsizsegnek a fejemben a blogolható történések, meglátások, apróságok.

Így csak távirati stílusban:

- sokkal nehezebb és körülményesebb takarítónőt keresni, mint gondoltam. Egy második oldalt tesztelek, miután a Helpling nem jött be. 

- szorongok este, nem tudok elaludni, van, hogy rémálmaim vannak. Nem jó, és félek, hogy rosszabb lesz, ahogy közeledik az április. 

- hétvégén felfutottam a hegy tetején álló műemlékhez, ami azért nagy szó, mert ősz óta ostromlom a hegyet, egyre közelebb jutva a szoborhoz. Valaha C. feltette a kérdést, hogy szerintem mennyire nagy kihívás oda feljutni, mission impossible, mondtam akkor. Persze nem egyenes vonalban, hanem szerpentineken, de így is majdnem 450 méter az emelkedő.

- voltam gátizomspecialista gyógytornásznál, nagyon érdekes és részben vicces eszközöket ajánlott a torna mellé, még fontolgatom, mire ruházzak be. 

- vettem magamnak megint nárciszokat, hogy feldobjam a konyhát, de nagyon dukálna egy tavaszias váza is. 

- amikor anya leadta a külföldi névjegyzékbe való kérelmemet, pikkpakk jóváhagyták, így most tudok majd szavazni, nem úgy, mint négy éve. Már vettem vonatjegyet Nürnbergbe, Mimikével megyünk. És vettem hozzá sziiiiia pólót Molnár Árontól, nyilván abban fogok feszíteni :D

- a mai nap legjobbja, hogy megjött a star warsos happy socks rendelésem, amit leértékelve találtam. Nehéz nap volt, örültem az r2d2 díszdoboznak. Andónak meg lehet, hogy RSV-je van, az oviból hozta haza. Eddig nincs különösebb tünete időnkénti enyhe köhögésen kívül, de a biztonság kedvéért itthon fogtam, és nagyon remélem, hogy a kicsit nem vágja földhöz. Mármint egy potenciális fertőzés, nem Andó. 

- ma már határozottan megérkezett a tavasz, nagyon jólesett a napsütésben ténferegni.