Hajnali szilánkok

Bennem van a boogie így a 39. hét közepén. C.-val két napja megint túl későn, éjfélkor fekszünk, és a darabos éjszakák ellenére túl korán ébredek, visszaaludni meg már nem tudok. Ma 5:20-kor szedett ki az ágyból a Kisnyuszi, és ugyan eszméletlen cuki volt, ahogy a hasamra tapasztott kézzel, mellém kucorodva aludt vissza, én végül hatkor felkeltem. A déli alvás kicsit visszatölt az energiáimból, de messze az ideálistól ez az állapot. Behúzódtam a konyhába, karácsonyi fényfüzért és gyertyát gyújtottam, főztem egy koffeinmentes kávét. Anya is csatlakozott hozzám, lévén ő meg pacsirta alkat.

 Beszéltem a pszichoterapeuta barátnőmnak arról, hogy úgy érzem, ez a hülye papír, amit két és fél hete _nem_ keresek meg, mentális blokként áll a szülés útjába. Tudom, hogy ez már mágikus gondolkodás, de az a benyomásom (jó, én se hiszem teljesen, de attól még ez kering a fejemben), hogy M. addig nem hajlandó spontán megszületni, amíg nincs meg ez a nyugtalanságra okot adó igazolás, mivel szülés után annyival melósabb megkeresni. December 16-ig kellene beküldeni, de ha nem találom meg, és ki kell kérnem a pótlását az illetékes szervtől, akkor csúszni fogok. Szóval a barátnőm szerint is túlzás, hogy összefüggést látok a két dolog között, simán csak eltölt a debilizáló szorongás. Tegnap este módszeresen elkezdtem átnézni a papírhalmokat, szanáltam, rendezgettem őket, ami egy lépés előre, de még sehol nem tartok. Más bürokratikus feladatokat is intéztem, írtam a kamarának, előtte az eü. biztosítónak, mert ők is megtaláltak valami hülyeséggel, és most látom, hogy már válaszoltak, neee. Nem akarok megint vacakolni velük.

Anya elhozta egy csomó könyvem, amik legutóbb nem fértek el a bőröndömbe, többek között egy flexitáriánus receptkönyvet, amit a HVG kiadótól vettem pár hónapja. Nem használok az étkezésemre címkéket, de kb. ez írja le a legjobban. Jól megvagyok hús nélkül, Magyarországon néha rákívánok a füstölt kolbászra az illata miatt, a tejtermékeket kerülöm a bőröm miatt - nem az utóbbi időben sajnos, rácsúsztam a tejeskávéra és tejföllel is rendszeresen főzök. Leszoktam a magtej készítésről, egyszerűen nem ízlik azzal a kávé, dobozosat meg ritkán veszek, szerintem túl van árazva. Régen dobozszámra ittam a csokis Oatlyt, de ne vicceljünk már, 2 euró fölött az ára már ennek sima zabtejnek, aminek a cukortartalma sem elhanyagolható. Próbálkoztam dm-es csicseriborsótejjel is, de nem az igazi. Vagy csak nem adtam időm magamnak adaptálódni.