Advent

Tegnap, azaz már ma fél kettőkor sikerült lámpát oltani, és nem is azért, mert anya nem sokkal 11 előtt érkezett, hanem mert megint a molyon szórakoztam, könyveket válogattam és véglegesítettem a decemberi olvasnivalók listáját. 

Reggel volt nagyon öröm, amikor anya megjelent a reggeliző Kisnyuszi mellett. Hozott neki pár Bogyó és Babóca könyvet az otthoni gyűjteményből, karácsonyi Kisvakondos sztorit és egy Pitypang és Lilit. Szuper, hogy megint frissült az itthoni könyvállomány, mert az ezerszer olvasottakat már kicsit untam. Ők most ketten össze vannak ragadva, én és C. nem is kellünk különösebben, A. fürdik az osztatlan nagyanyai figyelemben. Anya vett B & B szaloncukrot is, de átverés, mert csak a dobozon jelenik meg a két fő figura, a szaloncukrok csomagolása sima sárga.

Este még feltöltöttem az adventi naptárat reménykedve abban, hogy bár A. elérhető magasságában van az alsó két sor, nem kezdi kitúrni az ablakok tartalmát. Egyelőre ezzel nincs is hiba, viszont voltam olyan kezdő, hogy reggel első dolgom volt neki megmutatni a naptárat és odaadni a mai ajándékokat. Persze onnantól nem a rendes reggeli kellett, hanem a nyalóka meg a babócás csoki. A nyalóka mondjuk cukormentes, a csokit meg beosztottuk ebéd utánra, de mostantól a biztonság kedvéért reggeli után bontunk ablakot.

Szolidan feldíszítettem a lakást is, elkészítettem az adventi koszorút, anya hozott alapot szerencsére. Utóbbi elég minimalista lett, most ez tetszik. Minden évben máshol töltjük a karácsonyt, tavaly anyánál Magyarországon, előtte Chilében, 2021-ben meg a korona miatt Münchenben. Így nehéz saját hagyományokat kialakítani, és hosszú távon egyszerűbb a szétszórt rokonság miatt laza keretek között maradni, nem ráfeszülni az ünnepre, de a tudatosságra valamivel jobban törekszem mostantól, hogy A. már megért abból, ami körülötte történik.

El akartunk menni a közeli termálfürdőbe is, de megcsúsztunk a programokkal, talán 1-2 napon belül belefér.