Elmaradtam

a bejegyzésekkel, mert A. lebetegedett, meg esténként semmi húzásom nem volt már gépelni. Bulletpoint- szerűen fontos és kevésbé fontos események az elmúlt napokból, még csak nem is sorrendben:

- tegnap éjjel több, mint egy órát fent voltunk, mert a Kisnyuszi nem tudta abbahagyni a köhögést. Mikor végre elaludt, nekem darabosra sikerült az éjszaka maradék része, úgyhogy reggel kóvályogtunk mind a ketten. Ehhez képest délben megint nem akart aludni, de végül meggyőztem. Ráhallgattam többször a tüdejére, nincs zöreje, az orra folyik még, remélem nem RSV, mert nem oltattam be ellene. Anyának is hörgőgyulladása van, szorítok, hogy ő is meggyógyuljon, mielőtt elutazna hozzánk - a maga kedvéért is persze, nem csak önző szempontok vezérelnek. Kértem, hogy legalább, amíg meg nem gyógyul, tegye le a cigit, vagy redukálja drasztikusan. 

- anno C. rossz méretű matracot vett a kiságyba, amit Münchenben hiába próbáltam elpasszolni e-bayen, itt viszont akadt után egy jelentkező, még engedtem is neki öt eurót az árából. Remélem, ha másért nem, erre való tekintettel nem anyáz nagyon, amiért ma megszivattam szegényt, és nem voltam itthon a megbeszélt időpontra, hogy átadjam. Annyira restelltem magam, amiért kiment a fejemből, ilyen még nem is történt velem. Helyette megint Rossmanban meg játszón voltunk... Valahogy éreztem, hogy valami nem lesz oké ezzel az időponttal egyébként, nem tudtam integrálni a heti teendők közé fejben, a keddi to-do-listről is kompletten lehagytam, amit utólag láttam.

- elkiabáltam a PIM DIA-s olvasást, ugyanis két napja nem működik az oldal. Utánakérdeztem a molyon, hogy másnál se töltődik-e be, kiderült, hogy csak külföldön van ezzel probléma. Írtam a PIM-nek fb-on, meg e-mailt is, miután fb-on nem válaszoltak, és este 9 után írtak vissza mailben, hogy továbbítják a levelem az IT-nek, nem tudtak a fennakadásról. Megmelengette a szívem a visszajelzés. 

- Németországban van egy nagyot ment befektetési tanácsadó Madame Moneypenny néven, írt könyvet is, meg vannak ingyenes webinárjai, és árulja is a tudását többek között egy mentoring programban, amiben egy 8 hetes kurzus során _mindent_ megtanítanak a befektetésekről, inklusive, hogy milyen cégbe érdemes bevásárolni magunkat. C.-val már tipródunk egy ideje, hogy ne a bankban hagyjuk devalválódni a pénzünk, ha már ingatlant nem veszünk, mert ugyebár pár évente költözünk - Mme Moneypenny szerint évente 6%-ot veszít a pénz értéke csak attól, hogy csak porosodik a bankban. Hát a lelkesedésem addig tartott, amíg kiderült, hogy a nyolc hetes kurzus egyébként 5990 euróba kerül. A lélektani határ nálam 1500-2000 eurónál volt, mert annyira lövésem sincs a pénzügyről és tényleg félek az időskori elszegényedéstől, hogy egyszeri befektetésnek magamba rászántam volna ennyit, de a 6000 euró hallatán C. kijelentette, hogy no way, lehúzás és a többi. Ezzel egyetértek, úgyhogy kénytelen leszek én is a hagyományos módon könyvet olvasni a témában (egy van is egyébként, de még hozzá se nyúltam). 

- a nőgyógyi ma megint beutalt a klinikára, igaz, csak ambulánsan, hogy ellenőrizzék a baba vérellátását, és esetleg döntsenek a szülésindításról. Nem nő a mellkasa abban az ütemben, ahogy elvárná és 2800 g alatt van a súlya valamivel. Ha jól sejtem, az aggasztja, hogy nem arányosan nő, mert a fejkörfogata például oké. Szerintem a 2800 g is rendben van, de gyanítom, hogy ellaposodott a súlygörbéje, és ez nem jó jel. Mostanra érzem azt, hogy ez a hasméret és dömperke állapot elég, akadályoz mindenben. 

- láttam egy ordas nagy pókot a lépcsőházban a velünk szemközti falon, és nagyon remélem a saját jól felfogott érdekünkben, hogy nem mászott be a gyerekkocsiba, amit a lakás előtt tartunk, mert visítani fogok, ha ott találom.