Napok óta

kritikátlanul rosszul alszom, déli pótlás nélkül nem is bírnám. Az, hogy minden pozícióváltásnál megébredek már teljesen rutin, de két napja ehhez hozzájött szerintem indokolatlanul egy mindenre kiterjedő viszketés, leginkább mondjuk a hasam, de a lábam, hátam is vakarom rendesen. Pedig használok testápolót, naponta olajozom a hasam, de arra riadok éjjel, hogy azonnal lekaparnám magamról a bőrt. Reggel ennek megfelelően hulla vagyok és már a reggeli koffeinmentes kávém fölött a déli alvásra vágyom.

Hétfő óta fehérliszt-és cukormentes diétán vagyok a vajúdást megkönnyítendő. Ezt a tippet a szülésznőmtől/védőnőmtől kaptam, nem néztem ugyan utána, mennyire támasztják alá kutatások, de ő eléggé up to date-nek tűnt a tudását tekintve, úgyhogy eldöntöttem, ennyit megér a dolog. A datolyás tippet is ismerte (4 héttel szülés előtt napi hat szem datolya elvileg segít a vajúdást lerövidíteni, ami mondjuk pont ellentmond a cukormentességnek, de erre tényleg vannak valid kutatási eredmények). Az eddigi nyolc havi várandósságom alatt úgy ettem, mintha nem lenne holnap, és minden erőfeszítésem, hogy megregulázzam a túl/stresszevésem nem tartott 2 napnál tovább, ez az elköteleződés kellett, hogy visszavegyek. Abszolút nem tudok mindent kizárni mondjuk, ma például túrógombócot főztem A. kérésére, amire került zsemlemorzsa. Készítettem magamnak néhány meztelen gombócot, de pár molekula fehérliszten nem akadok fenn.

Küzdök viszont a mérhetetlen cukoréhséggel, a boltban elfordítani a fejem az ilyenkor szokásos mézeskalácsáradattól elég nehéz, de még kitartok. Három alkalommal tervezek kivételt tenni, ebből egy születésnapi ünneplés lesz C. nagynénjénél, kettő pedig a havi tematizált sütis kihívás a molyon, amin már néhány hónapja részt veszek, és nagyon élvezem. Biztos enyhül majd a cukor utáni vágy, és C. is győzköd, hogy ha reggelire ráállok a fehérjés-zsíros menüre, elhagyom a szénhidrátot (well, leginkább kenyeret ért ez alatt) és a cukrot, gyümölcscukrot is sajnos, akkor sokkal kevésbé leszek kívánós és általában később éhezem meg. Ő már így étkezik egy ideje, és fogyott is vele, annyival kevésbé repül rá az édességre. A zsíros-fehérjés reggeli előnyeiről meg élettani okairól tudok, csak hát sokkal könnyebb gyümölcsös zabkását vagy szendvicset összedobni, mint tojást sütögetni, de muszáj lesz kipróbálnom, legalább a tapasztalat miatt. Vettem pont emiatt avokádót, hogy ezzel tegyem gusztábbá a tükörtojást. 

Csellengtünk a közeli mezőkön, amit C. fedezett fel nem olyan régen. A Kisnyuszi nagyon élvezte, kirohangálta magát, ennyit nem is szokott futkosni. Gyönyörű volt az idő, perfekt őszi hangulattal a színes dombokkal a háttérben, a végén találtunk egy 7 fokos merülős medencét, amiben karokat és lábakat lehet áztatni. Volt ott egy pasi, aki be is mutatta a leíráshoz hűen, hogy kell gólyaként lábat emelgetve sétálni a medencében. A. kicsit vizesebbre pancsolta magát, mint aminek a lemenő napnál örültem, de nem mutatja megfázás jeleit, pedig hosszú idő volt, míg hazaértünk. Ide tervezek majd futni járni, ha ki akarom iktatni a durva emelkedőket, amivel szintén tele van a környék.